The Bright Face of Dark Tourism - Military Conflicts and World Travel in the Modern Era

Mihály Miklós Nagy

Abstract


In the history of modern culture, besides its primary task of imposing political will, the military has also served as a major travel institution. The geographical dimensions of wars and the increasingly greater military forces involved have resulted in millions of people being compelled to get to know foreign lands and cultures as soldiers. Thus, military forces have become agents of developing societies’ geographical culture. This phenomenon is the bright face of dark tourism. Still, dark tourism has another positive aspect as well: the scientific exploration of certain landscapes and regions. Modern military forces have launched numerous scientific explorations to learn about the Earth. There are two types of such explorations: exploratory trips related to military campaigns and endeavors of purely scientific purposes. At the same time, scientific knowledge accumulated in the military has also played important roles in geographic research. The transportation of large numbers of personnel and the scientific expeditions of military forces have led to the development of military travel literature, whose significance goes beyond the framework of military geography and which has become an organic part of academic geographical literature.

Keywords


Travelling; Military forces; Soldier travellers; Geographical expeditions; Dark tourism

Full Text:

PDF (English)

References


Banse, E. (1928). Landschaft und Seele, Neue Wege der Untersuchung und Gestaltung. München-Berlin: Oldenbourg.

Banse, E. (1932). Die Geographie und ihre Probleme. Berlin: Mauritius Verlag.

Banse, E. (1933). Lexikon der Geographie I-II. Leipzig: Carl Merseburger.

Ballagi A. (1922). XII. Károly és a svédek átvonulása Magyarországon 1709-1715. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

Bauer, H. (1971). Wenn einer eine Reise tat, Eine Kulturgeschichte des Reisens von Homer bis Baedeker. Leipzig: Koehler&Amelang.

Becker, H. (1989). Geographische Forschungen über Militärprobleme. München: Sozialwissenschaftliches Institut der Bundeswehr.

Bucher, C. (2006). Christoph Kolumbus, Korsar und Kreuzfahrer. Darmstadt: Primus Verlag.

Butler, R. And Suntikul, W. (2013) (eds). Tourism and War. New York: Routledge.

Bürger, G. A. (1985). Wunderbare Reisen, Feldzüge und Lustige Abenteuer des Freiherrn von Münchhausen in Russland. Berlin: Verlag der Nation.

Chaunu, P. (1966). La Civilisation de L’Europe classique. Paris: Arthaud.

Császár L. (2004). A diktatúrák hagyatéka mint idegenforgalmi vonzerő. Turizmus Bulletin, 8(3), 26-33.

Cross, W. (2001). Tragödie am Pol. München: Schneekluth Verlag.

Delbrück, H. (2000). Geschichte der Kriegskunst IV. Die Neuzeit, Vom Kriegswesen der Renaissance bis zu Napoleon. Hamburg: Nikol Verlagsgesellschaft.

Dülmen, R. van (1985). Theater des Schreckens, Gerichtspraxis und Strafrituale in der früheren Neuzeit. München: Beck’she Verlagsbuchhandlung.

Ebeling, F. (1994). Geopolitik, Karl Haushofer und seine Raumwissenschaft 1919-1945. Berlin: Akademie Verlag.

Emersleben, O. (1998). James Cook. Hamburg: Rowohlt Taschenbuch Verlag.

Fischer F. (2014). A „háború utáni háború” 1919-1933, A Versailles-i szerződés kijátszása, A weimari Németország haditengerészeti, légi és katonai aktivitása Ibero-Amerika országaiban. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó.

Friedell, E. (1928-1931). Kulturgeschichte der Neuzeit. München: Beck’sche Verlagsbuchhandlung.

Friedenthal, R. (2010). Goethe: His life and time. New Jersey: Transaction Publishers.

Friese, M. and Geilen, S. (2002) (eds). Deutsche in Afghanistan, Die Abenteuer des Oskar von Niedermayer am Hindukusch. Köln: Aqua Verlag.

Für L. (1989). Világjáró magyarok. Budapest. Népszava Kiadó Vállalat.

Goethe, W. von (1984). Önéletrajzi írások. Budapest: Európa Könyvkiadó.

Goethe, W. von (1949). Wilhelm Meisters Wanderjahre oder die Entsagenden. Zürich: Armetis-Verlags-AG.

Gömöry G. (1893). Ausztria hadereje az 1792-től 1866-ig folytatott háborúkban. Hadtörténelmi Közlemények, 6(3), 394-411.

Gyömrei S. (1934). Az utazási kedv története. Budapest: Gergely R.

Hartau, C. (1994). Hernando Cortés. Hamburg: Rowohlt Taschenbuch Verlag.

Hemingway, E. (1942). A Farewell to Arms. Stockholm: The Continental Bock Camp.

Hennig, R. (1917). Der Krieg als Förderer geographischer Bestrebungen. Petermann’s Geographische Mitteilungen 66(12), 361-362.

Hettner, A. (1927). Die Geographie, Ihre Geschichte, ihr Wesen und ihre Methoden. Breslau: Ferdinand Hirt.

Homer (2011). The Iliad. Chicago: University of Chicago Press.

Irimiás, A. (2013). A katonai emlékhelyek turisztikai potenciáljának vizsgálata Észak-Olaszországban. Földrajzi Közlemények, 137(2), 153-163.

Keegan, J. (1994). A History of Warfare. London: Pimlico Edition.

Kleindel, W. (1989). Der Erste Weltkrieg, Daten-Zahlen-Fakten. Wien: Österreichischer Bundesverlag.

Knoll, G. M. (2006). Kulturgeschichte des Reisens, Von Pilgerfahrt zum Badeurlaub. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft.

Lefebvre, G. (2011). Napoleon. New York: Routledge Classics.

Liddell Hart, H. B. (1967). Strategy. New York: Penguin.

Löschburg, W. (1977). Von Reiselust und Reiseleid, Eine Kulturgeschichte. Frankfurt am Main: Insel Verlag.

Meyer-Abich, A. (2001). Alexander von Humboldt. Hamburg: Rowohlt Taschenbuchverlag.

Michalkó, G. (2012). Turizmológia, Elméleti alapok. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Nagy, M.M. (2001). Magyar hadiutazók, Arcok és képek a magyar katonai utazások történetéből. Budapest: Kornétás Kiadó.

Nagy, M.M. (2003). Boldog békeidők haditengerészei, A k. u. k. hadiflotta utazástörténete. Budapest: Kornétás Kiadó.

Nagy, M. M. (2006). Kis magyar hadelmélet, Hadügy, hadelmélet, földrajz és geopolitika kapcsolata. Budapest: Zrínyi Kiadó.

Nagy, M.M. (2007). Világjáró magyar katonák, Arcok és képek a magyar katonai utazások történetéből, (Magyar hadiutazók II.). Budapest: Zrínyi Kiadó.

Nagy, M.M. (2009). A magyar hadiutazás históriája. Budapest: Zrínyi Kiadó.

Németh, J. (1936). Az olasz-abesszin háború. Magyar Katonai Szemle 6(8), 1-230.

Passuth, L. (1944). Hernando Cortés levelei V. Károly császárhoz. Budapest: Officina.

Perjés, G. (1963). Mezőgazdasági termelés, népesség, hadseregélelmezés és stratégia a XVII. század második felében (1650-1715). Budapest: Akadémiai Kiadó.

Pécsi, Á. (1995). Napóleon Egyiptomban: egy „tudományos hadjárat”. Budapest: Korrekt.

Razin, E. A. (1959-1964). A hadművészet története I-III. Budapest: Zrínyi Kiadó.

Reisner, J. (1963). Reisen auf krummen und graden Straßen, Kleine Kulturgeschichte des Reisens. München: F. Bruckmann.

Schramm, W. von (1981). Clausewitz, Leben und Werk. Esslingen am Neckar: Bechtle Verlag.

Seidt, H-U. (2002). Berlin, Kabul, Moskau, Oskar Ritter von Niedermayer und Deutschlands Geopolitik. München: Universitas.

Stone, P. (2006). A dark tourism spectrum: Towards a typology of death and macabre related tourist sites, attractions and exhibitions. Tourism, 54(2), 145-160.

Tardy, L. (1979). Régi hírünk a világban. Budapest: Gondolat Kiadó.

Thuróczy, J. (1978). A magyarok krónikája. Budapest: Európa Könyvkiadó.

Tilgenkamp, E. (1957). Schwingen über Nacht und Eis. Berlin: Verlag Neues Leben.

Woodward, R. (2004). Military Geographies. Oxford: Blackwell Publishing.

Xenophon (2009). Anabasis (The Persian Editon). Digireads.com.




DOI: 10.6092/issn.2036-5195/6384

Refbacks

  • There are currently no refbacks.


Copyright (c) 2016 Mihály Miklós Nagy

Creative Commons License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 3.0 Unported License.